A térség fejlettsége és a vállalkozás-sűrűség, illetve a vállalkozói aktivitás mértéke között szoros az összefüggés. A régió átlagértékéhez viszonyítva gyengébb mindkét mutató az átlagnál. A vállalkozások ezer lakosra jutó száma a Mezőcsáti kistérség és a Miskolci kistérség településein 31-49 között alakul, ennél valamivel magasabb (50-68 közötti) a Tiszaújvárosi és a Mezőkövesdi kistérség településein az arány. Az akciócsoport területén az egyéni vállalkozások több mint 50%-a volt főfoglalkozású. Az Akciócsoport területén az ezer főre jutó vállalkozások száma alig éri el az országos átlag 50%-át.

A Mezőcsáti kistérség mint a „leghátrányosabb 33-ak egyike" a régiós átlag alatt helyezkedik el az ezer lakosra jutó vállalkozások számát tekintve, míg a Tiszaújvárosi kistérség és a Mezőkövesdi kistérség települései közelítenek ebből a szempontból a régiós átlaghoz (80 váll/ezer fő), ugyanez nem mondható el a Miskolci kistérség négy érintett településéről.

A társas vállalkozások aránya harmada az egyéni vállalkozások számának. A vállalkozási ágazatok összetételét vizsgálva érzékelhető a térségben a kereskedelem és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a gazdasági szolgáltatások túlsúlya, azonban az érintett kistérségek tekintetében vizsgálva az adatokat már árnyaltabb képet kapunk!

A kereskedelem a Mezőcsáti Kistérségben a legmagasabb, míg a tiszaújvárosiban a legalacsonyabb, azonban ez is csak néhány %-kal van a térségi átlag alatt. A szálláshely-szolgáltatás főképp a mezőkövesdi térségre jellemző. A mezőgazdasági vállalkozások magasabb aránya a Mezőkövesdi és a Mezőcsáti Kistérségre jellemző, a Tiszaújvárosi és a Miskolci Kistérségek településein minimális arányban fordul elő ez a tevékenység forma. Külön kiemelendő az ország „legszegényebb" településeként említett Kiscsécs helyzete, ahol egy vállalkozás sem működik. Ez is pontosan szemlélteti a térségben lévő végleteket és az itt élők problémáit. A Dél-borsodi Akciócsoport településeinek vállalkozási szerkezetében az 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások a meghatározóak. Jellemzően nehéz körülmények között működnek, tőkehiányosak, a növekedési lehetőségük korlátozott. A helyben működő vállalkozások alacsony száma, a meglévő ötletek kihasználatlansága részben a tőkehiánynak, részben pedig a korszerűtlen, hiányos termelőeszközöknek is betudható, ami miatt a helybeliek nem tudnak kisvállalkozásokat indítani vagy akár a meglévőket fejleszteni. Jellemző az üzleti szolgáltatások és a vállalkozói infrastruktúra fejletlensége, valamint a vállalkozások működését megkönnyítő információs rendszerek hiánya is. Nagyobb, tőkeerősebb vállalkozások mindenekelőtt a Tiszaújváros közvetlen szomszédságában elhelyezkedő településeken tevékenykednek elsősorban a műanyag- és energiaiparban. A Dél-borsodi Akciócsoportba nem tartozó nagy településeken (Tiszaújváros, Mezőkövesd) található gazdasági társaságok közül négy is az országos első 15-ben található, azonban a speciális szakértelem igénye miatt csak korlátozott lehetősége van a térségben élőknek az elhelyezkedésre.

A Dél-borsodi Akciócsoport településeinek túlnyomó részén kifejezetten magas az alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen népesség részaránya, akiknek gyakran még az ideiglenes elhelyezkedésre sincs módja az alkalmi munkavállalás korlátozottsága, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek hiánya miatt.

Helyben, néhány nagyobb céget leszámítva nem létezik elsődleges munkaerő-piac, így a legnagyobb foglalkoztatókká a bányászati és közüzemi szolgáltatások körében tevékenykedő cégek és az önkormányzatok léptek elő, utóbbiak a közmunka-programok révén a munkanélküliek széles körét foglalkoztatják. A legtöbb községben ily módon komoly problémát jelent a nagyarányú tartós munkanélküliség. A helyiek körében hiányzik a vállalkozási kedv, illetve elszántság. Többségüknél a munka világába való visszatérés, a munkahelyteremtés mellett, csak személyre szóló reintegrációs program segítségével lehetséges.

A közszolgáltatások különböző formái (közoktatás, közigazgatás, szociális és egészségügyi ellátórendszer) és az időszakos közmunkaprogramok jelentik az egyetlen legális munkalehetőséget számos alacsony vállalkozássűrűségű kistelepülésen, ahol a települési önkormányzat sok esetben szinte egyedüli foglalkoztatóként van jelen. Jövedelemtermelő képességének csökkenése miatt a primer szektor foglalkoztatásban betöltött szerepe nem meghatározó. Többnyire csak jövedelemkiegészítő tevékenységként, félállásban dolgoznak az agráriumban, illetve számos család önellátás céljából végez mezőgazdasági tevékenységet. Az elhelyezkedési esélyeket rontja a munkaerő kereslete és kínálata közötti szerkezeti eltérés, a helyi gazdasági ágazatok igényeihez igazodó szakképzett munkaerő hiánya. A tartósan munkanélküli, hátrányos helyzetű lakosság számára a legbiztosabb jövedelemforrást a szociális támogatások jelentik, körükben mára valós életstratégiává vált a segélyből élés. Jelentős az ingázók aránya. A térségben napi szinten a foglalkoztatottak mintegy 30 %-a ingázik, elsősorban a tiszaújvárosi, miskolci, mezőkövesdi üzemekben vállalva munkát. A vállalkozói szféra foglalkoztatási és jövedelemtermelési szerepe a térség gazdasági életében viszonylag csekély. Jellemző az üzleti szolgáltatások és a vállalkozói infrastruktúra fejletlensége, valamint a vállalkozások működését megkönnyítő információs rendszerek hiánya is. Az Akciócsoport területén székhellyel rendelkező vállalkozások közül csak a Szentistváni Mezőgazdasági Zrt. foglalkoztat 100 főnél több alkalmazottat.

hfsterv

szakmaiforum2017

szechenyi

emvapjg

belepesi

Naptár

December 2017
H K Sz Cs P Szo V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

www.videki-elmenyek.hu

4hacs

Kiadványaink elektronikus verziói

KÉZMŰVESEK, NÉPMŰVÉSZEK DÉL-BORSODBAN

kiadvany345KIADVÁNYBEMUTATÓ MEZŐNAGYMIHÁLYON (VIDEÓ)


 KÖZÖS ÉRTÉKEINK ÚTJAIN
DÉL-BORSODBAN, ZSELICSÉGBEN,
HOMORÓD-RIKA-KÜKÜLLŐ TÉRSÉGÉBEN

kozosertekeinkKIADVÁNYBEMUTATÓ MEZŐKERESZTESEN (VIDEÓ)

 

eleven2013nepazarvminisztermak logo newikszt 2013daranyi2013

amc