logo_2Egy Európa – Több Természet (One Europe – More Nature, OEMN) programja a WWF együttműködésével

Magyarországon a Tisza mentén az ártéri élőhelyek állapota jelentősen leromlott. A természetes élőhelyek összezsugorodtak, kevesebb az ártéri erdő és legelő, kevesebb a vizes élőhely. Árvíz esetén nemcsak a hullámtér kerül víz alá, hanem a gátakon kívül eső területek nagy része, az egykor a folyóhoz kapcsolódó táj is. Az ártéri legelők nagy részét és a vizes élőhelyek partjait ellepték az idegenből behurcolt/bevándorolt cserjék (ilyen például a gyalogakác), az erdőkben egyre nagyobb arányban vannak jelen a honos fafajokat kiszorító idegen fajok, és láthatóan csökken a biológiai sokféleség.

A WWF célja, hogy a Tiszatarján térségében fellelhető élőhelyek (különféle gyeptípusok, vizes élőhelyek, puhafa ligeterdők) és az ezekhez köthető természeti értékek fennmaradjanak. E mellett a térségben olyan megoldást keresnek, amivel nemcsak a természet, de a gazdasági szereplők és a tiszatarjáni lakosok is jól járnak. A kulcs a megújuló energia.

A WWF OEMN (One Europe More Nature) programjának keretében azokon az egykori legelőkön és vizes élőhelyek környezetében, ahol az invazív cserjék, mint például a gyalogakác uralkodtak el, a növényzet levágásával biomasszát állítanak elő. Ezzel párhuzamosan helyreállítják az egykori vizes élőhelyek (folyómedrek, holtágak, laposok) egy részét, valamint a sérülékeny gyepeken hosszútávon legeltetéssel tartják fenn  a természetvédelmi szempontú legjobb állapotot.
A legalacsonyabb termőértékű, felhagyott szántókra pedig erdőket és olyan hazai fajokból álló energiaültetvényeket telepítenek, amelyek könnyen felhasználható biomasszát adnak.

Vaszkó Csaba, a WWF OEMN program koordinátora felmérte 2006-ban Tiszatarján biomassza adottságát és az önkormányzat együttműködésével a következő évben hozzáláttak kidolgozni és kialakítani egy olyan mintaprojektet, ami alapja lehet a megújuló energia hasznosításához.

Tiszatarján mellett, közel 30 ha-on kialakított mintaterületen a WWF bemutatja, hogyan lehet az újfajta természetvédelmi szemléletet a gyakorlatban is alkalmazni. A korábban elhanyagolt ártéri területeken agresszívan terjeszkedő özönnövény, a gyalogakác (Amorpha fruticosa) betakarítása nemcsak természetvédelmi, de gazdasági szempontból is különösen nagy jelentőségű. A gyalogakác a felmérések szerint ugyanis kiváló biomassza-alapanyagnak bizonyult, így a közeli erőműbe szállítás után energia állítható elő belőle. 2008-ban a helyi lakosok betakarították az ártéren található gyalogakácot, és beszállították az AES tiszaújvárosi hőerőműjébe. Így egyszerre szabadultak meg a hazai őshonos növényeket kiszorító jövevény gyalogakáctól, és jutottak bevételhez a helyiek.

Ezután a megtisztított terület egy részén ellenőrzött körülmények között energiaültetvényt hoztak létre hazánkban honos, kosárfonó (Salix viminalis) és fehér fűzből (Salix express).  Az energiafűzek Kapuvárról és Soltról kerültek beszerzésre. Az energiafűz és a gyalogakác erőműbe történő szállítása rendszeres és biztos jövedelmet ad majd a helyiek számára. Az erőmű a biomassza-alapanyagot a WWF tanúsítványának felmutatásakor veszi át, amely bizonyítja, hogy a növény olyan területről származik, melyen természetvédelmi szempontból megfelelő gazdálkodás folyik.

Az önkormányzat hosszú távú elképzeléséhez tartozik, hogy az energiafűz (tüzelőanyag) helyben történő felhasználására kiépítsen egy biomassza feldolgozót és olyan speciális kazánokat, ami hozzájárul a közintézmények fűtéséhez. A kialakított mintaprojekt turisztikai látnivalóként is szolgál.

A terület másik, előre meghatározott részén nem folyik gazdálkodás, hanem ősi magyar háziállatfajták, bivalyok és szürkemarhák legeléssel tartják karban. 2008. október végén még hódokat is telepített ide a WWF, melyek szintén elősegítik a természetes sokféleség kialakulását, a terület feléledését.

t1nFolyamatban a tájátalakítás a mintaterületen t2nCélunk egy változatos élővilágú, vizes élőhelyekben gazdag ártéri terület kialakítása

Ez a mintaprojekt már több környező településen is bemutatásra került, legutóbb a Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék hallgatói részesültek abban, hogy megnézhessék a bivalyokat és körbevezessék őket a mintaterületen.

Esélyt a természetnek, esélyt az embernek! kisfilm a következő linken lérhető:

http://www.youtube.com/watch?v=ht1F3o6Fk-c

Forrás: WWF Magyarország, Tiszatarján Község Önkormányzata

bivalyokBivalyok bivalyok2Bivalyok bivalyokamintateruletenBivalyok a mintaterületen
energiafuzultetvenyEnergiafűz ültetvény energiafuzultetveny2Energiafűz ültetvény gyalogakacbetakaritasGyalogakác betakarítás
gyalogakacbetakaritas2Gyalogakác betakarítás gyalogakacozonnovenyGyalogakác özönnövény mintaterulet2Mintaterület
mintateruletMintaterület vaszkocsabaprogramkoordinatorVaszkó Csaba programkoordinátor


hfsterv

szakmaiforum2017

szechenyi

emvapjg

belepesi

Naptár

Július 2019
H K Sz Cs P Szo V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

www.videki-elmenyek.hu

4hacs

Kiadványaink elektronikus verziói

KÉZMŰVESEK, NÉPMŰVÉSZEK DÉL-BORSODBAN

kiadvany345KIADVÁNYBEMUTATÓ MEZŐNAGYMIHÁLYON (VIDEÓ)


 KÖZÖS ÉRTÉKEINK ÚTJAIN
DÉL-BORSODBAN, ZSELICSÉGBEN,
HOMORÓD-RIKA-KÜKÜLLŐ TÉRSÉGÉBEN

kozosertekeinkKIADVÁNYBEMUTATÓ MEZŐKERESZTESEN (VIDEÓ)

 

eleven2013nepazarvminisztermak logo newikszt 2013daranyi2013

amc